Ilyen se volt még, hogy rám írt egy srác, vagyis elsőnek bejelölt, aztán visszajelöltem és rám írt. Amúgy annyira bunkóztam amennyire lehetett, mert nem értette meg, hogy nem szeretnék ismerkedni. Hiába mondtam meg neki hogy nincs barátom, de van olyan fiú aki tetszik. Nem fogta fel. Aztán megírtam neki hogy elég bunkóság külső alapján ítélkezni meg ilyenek és erre besértődött. Ekkor megörültem, elköszönt és figyeljetek.. LÁTTAM, hogy aznap volt a szülinapja.
Annyira bunkónak éreztem magam, hogy a szülinapján lekoptattam, de basszus, ha egyszer nem szeretném húzni az agyát, akkor nem és kész. De azért oda figyelhettem volna arra, hogy mikor van a szülinapja, amikor megnéztem a képét, hogy kit is jelöltem vissza. Bunkó pöcs vagyok. Tudom. Ez van. DE ÉN AKKOR IS ÉS MINDEN ÁRON T.-vel szeretnék és fogok is beszélgetni! Nem érdekel senki más. Csak T. Megfogott. És már nagyon hiányzik. Bejelölhet akárki úgy is elutasítom, mert ott van T.
Egyébként barátnőim lehülyéztek, mert elhajtottam az istenpasit. Igen, helyes volt, de a stílusa tömeg volt és még a szemei sem voltak szépek. És ő nem T.
Csak ezt senki se fogja fel.
Elég hülyén hangzik, hogy nekem csak T. számít és lehet gyerekes és makacs dolog is és az is lehet hogy egy aranyos, de páva kinézetű srácot utasítottam vissza, aki amúgy nem volt 'rosszpasi' de nem tudok mit csinálni az érzelmeimmel meg a gondolataimmal.
Nem vagyok T.-be szerelmes, még nem, és lehet nem is leszek ez csak egy rövid, pillanatnyi láng, de nem tudom kiverni a fejemből a tábor óta és egyszerűen mindig ő jut az eszembe bármit csinálok.
Gáz meg ciki meg bunkó vagyok. Tisztába vagyok vele. De nekem akkor is Ő KELL.
Miután meg volt a lekoptatás és a barátnőim is elmentek aludni, én nem tudtam. Barikat számoltam meg minden ilyen hülyeség, de nem tudtam elaludni. Tele voltak a gondolataim mindenfélével. A szobám, a tapéta, a színe, hogy jó választás-e? Mi lesz az idei nyári gyakszi feladata? Marad minden tanárom és újra ők fognak tanítani ebbe az évbe is? Ugye, a rajz tanárom is marad? Éa a gyakszis tanár? Ugye, ő is? Az osztályfőnököm tényleg terhes vagy csak pletyka? S. bá kajak elment a suliból? Vagy ez is pletyka? Mit csinál T.? Már biztos alszik. Vagy bulizik. Kivel lehet? T. jön nyári gyakszira? Biztos, hogy jön. Muszáj, ez kötelező. Akkor ott is találkozunk!
Már kínomba az asztalomon is ücsörögtem és csak hallgattam az esőt vagy éppen ha meguntam bedugtam a fülem, zenét hallgattam és bámultam az esőcseppeket.
Fél öt fele jött rám az álom. Addig T.-n agyaltam meg Tumblr-öztem meg Instagrammoztam. Tízig aludtam is. De nem tudtam tovább, mert apáék elkezdtek kifelé pakolni.
A nappaliból minden bútort, az ő szobájukból minden bútort a konyhából pedig az asztalt és a széket. Ezt így mindent kipakoltunk, kopp üres minden. Meg persze felsepregettünk meg kiporszívóztunk és utána vagy százszor fel kellett mosni, mert hiába takarítunk mindig alaposan, a szekrény mögé begyűlik a por és hát igen. Szóval a mai nap is pakolással ment el.. Vagyis az augusztus 20.-ánk. Barátnők hívtak volna be este, hogy menjünk bulizni vagy legalább a karnevált nézzük meg, de hát egész nap esett az eső és senkinek se lett így hozzá kedve. Nekem meg amúgy se mert elvagyok fáradva mint a kutya. Erről ennyit, az idő az én oldalomon állt és ezért nagyon hálás vagyok neki. Meg amúgy én kifejezetten kedvelem ezt a fajta esőt, mikor csak csepereg és mindenhol csend van vagy éppen csak halkan szól a zene és átadod magad a gondolataidnak. Szeretem az ilyesmit..
Dálután sikerült elolvasnom a Marios és a varázslóból néhány oldalt, meg persze azt ki is jegyzeteltem.
Haladtam tovább az Agymenők és az Így jártam anyátokkal sorozataimmal.
Este anyáék elmentek egy baráti összejövetelre.
Miután elmentek,elvégeztem a rám bízott feladatokat és elkezdtem zenét hallgatni max hangerőn.
Megfürödtem, majd hozzá kezdtem a vacsorám elkészítéséhez.
A pizzám odaégett, de megettem. Olyan szalámi lett rajta, hogy körbe már kormos volt, de csak azért sütöttem tovább, mert a pizza közepe meg nem akart sülni. Idegesítő volt. Eléggé.
Majd csinálni akartam pudingot. Abból pedig csak fél adagot szerettemvolna, de a mennyiségek miatt nem jött össze meg ilyen darabos lett és híg. Pfuj. De amúgy jól laktam az égett pizzámmal, a pudingra már nem volt szükségem.
Augusztus 20.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése