134's

Suli után egy rögtönzött színházba volt részem, ugyanis a magyar tanárom magyar órán szólt, hogy ma este héttől színház és hát el mentem. Megnéztük a magyar faustot. Eszméletlenül jó volt és ah! Imádtam. Volt egy szünet.. Olyan pasast láttam, hogy ez a kaparjatok fel a padlóról érzés kerülgetett.
Tízkor vége lett majd mentem sétálni egyet mert volt még negyven percem. Jobb lett volna, ha viszek tanulni valót, mert itthon annyira volt erőm, hogy megírtam angolból két levelet meg lefordítottam egy szöveget meg átismételtem a két tételt és még megtanultam a szavakat, de ez csak egy tantárgy. Elvileg holnap nem felelek töriből, nem tudom, még kérdéses, de nem akarok. Se semmiből. MAjd meglátjuk, hogy hogy lesz, remélem figyelembe veszik az iskolai külön programot. Vagy büntetik én nem tudom, az biztos, hogy magyarból nem felelek, így hátra is dőlök! Köszönöm a figyelmet.

133's

23:42
Amúgy aludnék már csak hát na. Egész nap tanultam a népművészetet, a szakma törire egypercem se volt de nem baj, majd holnap. Levezetésképp, igen este kilenc körül kezdtem hozzá, de levezetésképp egy laza rajzolást tartottam, amit kötelezően meg kellett csinálni holnapra, rajz órára. Így sikerült és ott van mellette amiről rajzolni kellett. Másolás. Igen is nehéz volt!
Ittam nem rég egy csipkebogyós-citromos-menta teát, ami isteni volt. Ki akarommosani a bügrém, mert holnap vinni akarom. Meg össze kell rakni egy tesi cuccot is és még az angolt is meg kell tanulnom meg persze ki kell készítenem a holnapi ruhámat, mert ahogy ismerem magam, nem fogok időbe felkellni. Főleg ha még tovább írosgatom.

Elég rossz fotók, gyors megoldás volt.

Ráadásul telefonnal.

Az álló képet rajzoltam én,

bár ez eléggé nyilván való.

132's

Nagyképernyős tévé popcorn és hángörízgáttálent. Egy átlagos szombat este..egyedül.

131's

Pénteken, suli után - ami oly eseménydús volt, hogy semmit nem tudok róla mesélni. - elmentem Évához, a természetgyógyászhoz a szokásos kezelésre. Csak most anya értem jött és elmentünk vásárolni!

Myboxba kötöttünk ki. A fehérneműkkel kezdtünk, ami eléggé unalmas volt nekem mert én tudom a méretem és ami tetszik azt beledobtam a kosárba, ami nem azt meg ott hagytam és ez olyan hamar meg volt hogy anyát alig tudtam megvárni.

Majd bementünk nekem csizmát venni. Végig szaladtam a deichmannba a női osztályon majd újra alaposan végig néztem, de egy nagyon megragadta a figyelmemet. Felpróbáltam egy 39-est és tökéletes volt. Landrover barna baki, ami belül írtó meleg és puha, de még betét is kaptam bele, ami ilyen termo. És tök jó! Imádom. Anya mondta hogy nézzünk még egy hosszú szárú csizmát is, de mondtam neki hogy azt nem láttam. A Deichmannból távoztunk volna egy tök jó cipővel, de nem nekünk még feleslegesen húsz percet kellett nézelődni hogy legyen egy csizmám ami ilyen nőiesebb ruhákhoz jó. Nem találtunk.

Aztán átmentünk a H&M-be, de ott nem találtam semmi értelmeset. Nem tudom miért, de nem találtam most. A New Yorkerbe viszont imádtam minden egyes darabot. Bordó-zöld lázba égtem és találtam is egy csomó mindent.

A legjobban ennek a zöld kardigánnak örültem. Eszméletlenül puha, meleg és nem mellesleg jól néz ki. Aztán három póló. Egy baglyos egy Minionos, (ami másik kedvenc darab!) meg egy álomfogós póló. IMÁDOM. :3

Szereztem még három nadrágot is egy bordót meg egy kéket meg egy feketét. Két hosszú ujjú felsőt.

Majd átmentünk a Takkoba, ott is átfutottam a ruhákat de csak egy kötött pulcsit találtam, azt felpróbáltam. Majd míg anya próbálgatta a felsőket meg ilyesmik addig nézegettem a kiegészítőket. TALÁLTAM egy fekete kötött kesztyűt aminek vannak ilyen levágott felső új percei vannak de van ilyen ráhajthatós része. A legeslegkedvencebb darabom.

Ennyi volt a shopping nap, teljesen átalakult a ruhatáram. Imádom ezeket a darabokat! Köszönöm!

130's

Ki fut a nő után avagy ki után fut a nő?

A csütörtök esti színház nagyon jól sikerült.
Röviden, tömören a darab erről szólt:
 Volt egy pasi aki kissé bolond volt, művészet kedvelő, aki eléggé lemaradott volt randizás terén. Vissza húzódó jellegű. Meg volt egy másik fickó, akinek ezzel ellenkező volt a stílusa. Rámenős, ezzel a szóval tudnám jellemezni. A harmadik szereplő pedig egy nő volt, aki ilyen utca nő jellegű szerepet kapott az első felvonásba.
Az első felvonásban tehát a visszahúzódó pasas elment egy koncertre, ahova már olyan régóta vágyott és ott megismerkedett ezzel az utca nővel, aki meg úgy került oda,  hogy a barátnőjétől kapta a jegyet és csak azért ment el, hogy ne hogy kárba vesszen a jegy. S a férfit nagyon megfogta ez a nő. Felhívta egy nap magához, de elhívta támogatónak, segítség kérően a barátját a rámenős fickót. Na a vége az lett a randinak, hogy az utca nő szívét a rámenős fickó nyerte el..
A második felvonásba meg már az volt, hogy a rámenős fickóból lett egy menő üzletember és az utca nőből egy gazdag feleség aki otthon ül. A férfi annyira nem bízott a feleségébe, hogy ráállított egy magán nyomozót, közbe meg a férj csalta a feleséget. A nyomozó erre fényt derített és rendbe hozta a házasságot.

Vígjáték volt, tele poénnal persze és ah. Jó volt! :3

Fura az élet, ha az utca nő nem kap egy jegyet a barátnőjétől, nem megy el a koncertre, akkor nem ismerkedik meg a visszahúzódó művészlélekkel és ha ő nem hívja meg a barátját, akkor talán nem is lett volna második felvonás, hogy úgy fogalmazzak.. 

129's

Végre!

Igen, ma nem voltam suliba, csak megint őszintének kellett lennem, hogy nem akarok menni suliba és nem kellett mennem. Nem volt szükség színészkedésre se semmi betegségre, elég volt annyi, hogy megmondtam őszintén, hogy elvagyok fáradva és ki szeretném pihenni magam. Be jött.

Hisztizni sem kellett semmi. Bár hisztizni csak akkor szoktam, ha nincs itthon kávé. Nem szokott gyakran előfordulni, ezért nem is vagyok hisztis alkat.

Jönnek az ünnepek, vagyis a szeretet ünnepe. Barátnőim kapcsolatban, folyamatosan azt hallgatom, hogy mit vegyenek a barátjuknak meg tőlem kérnek tanácsot, hogy nekem olyan jó ötleteim szoktak lenni, most mit ajánlok? Ki ismeri jobban őket én vagy ők? Ki a barátnőjük? Akit szeretünk, annak nem olyan nehéz ajándékot venni, csak oda kell rá figyelni, hisz mindig van, ami épp elromlik, vagy épp nincs. De ezt sose szoktam nekik meg mondani, én is töröm a fejem hogy ők mit adjanak..bezzeg nálam sose fog eljönni az az idő mikor az én barátom ajándékán filózhatok. Sose. Pedig már várom, hogy egy ünnepet ne "egyedül" ünnepeljek. De hát úgy se leszek egyedül. Anyáék itt vannak, bár nekik már meg van az ajándék ötletem már csak meg kell valósítani. Tesómnak még nincs, bár az övén annyira nem is gondolkoztam.

Kezdés.

Anya mondta tegnap, hogy szeretné, ha én készíteném el az adventi koszorúnkat. Milyen jókor mondja, nem? Advent első vasárnapja előtt pár nappal. Ráadásul keresztanyuék előtt mondta! Így nekik is készíthetek egyet. Igen, már én is gondolkoztam rajta, de nem találtam semmi jó ötletkezdeményt, így hagytam. De hogy anyának eszébe jutott, hogy mi lenne ha én készíteném, így most teljesen magamra vagyok hagyva. Hogy délelőtt nem voltam suliba, apával elmentünk vásárolni. Vagyis a koszorúhoz vásárolni. De csak azután, hogy elmentek a kórházba, levették tesóm lábáról a gipszet, majd haza jöttek dél körül és az után mentünk el a virág boltba. Mivel a városba csak az van. Vettünk két koszorú alapot, nyolc gyertyát meg annak a talpát, hogy lehessen rögzíteni. Meg különböző szalagokat. Anya kikötötte, hogy bordó gyertya legyen rajta, keresztanyunak meg arany gyertya kellett. Ennyi volt felírva a két kívánság listára, a többit én intézem. Vettem hozzá egy-egy kis díszt, amit apa javasolt. Csak akkor fogom rá tenni, ha holnap, suli után nem fogok semmi kelléket találni a hobby boltba. Meg venni akarok hozzá ilyen csipke szerű szalagot, a gyertya oldalára. Mivel hogy azt mondta a nő, hogy befelé ég el, így  a gyertya oldalára még simán lehet valamit tenni. Mert szerintem úgy jobban fog mutatni, de majd kiderül, persze.. Még pár kellék és össze hozok valamit szombaton.

Igen, holnap már megyek suliba, hisz ma kellőképpen kipihentem magam és behoztam minden lemaradásomat, egyet kivéve. A rajzot. Nem csináltam meg.. Esetleg, este ha lesz kedvem, de nem mondanám biztosra, mivel ma este színház! Ki fut a nő után avagy ki után fut a nő? Azt hiszem valami ilyesmi a címe. Szabó Győző! Csak miatta tetszett meg a színdarab. Vígjáték! Már alig várom. Megyek megfürdök meg a többi ilyesmi, hogy ne hogy miattam legyen késés.

128's

December 26. Elefánt és Esti Kornél koncert.. Olyan régóta várok már rájuk, nagyon remélem, hogy lesz olyan, aki el jön velem.. De még azon is gondolkozok, hogy elmegyek egyedül, mert miért ne?
Mindegy, csak hadd halljam végre őket élőben!

Annyira nincs erőm meg kedvem a mai naphoz, szerintem itthon maradok vagy nem tudom. Jó lenne egy kicsit pihizni. Anyát meg is kérdezem és fekszek vissza aludni.

127's

126's

Október 24.
Kifejezetten, egy borongós, őszi nap. de annyira nem volt rossz. Elviselhető.
Tegnap, ahogy gépeztem, egyszer csak bevillant egy kékség, enyhén szólva megijedtem, lefotóztam, hogy a kocka osztálytársaim mondjanak rá valamit. De csak kiröhögtek meg olyanokat mondtak, hogy fel fog robbanni meg hogy ezt meg azt ki kell cserélni és a többi baromság. Nem mondtak rá semmit, hogy mit csináljak vele így a kis eszemmel, ami még maradt és ami volt abba az idegállapotba, kivettem a laptopomnak az aksiját, vissza kapcsoltam és minden rendben volt vele, de persze anyának mondtam, hogy majd a gépes bácsinak szólni kellene.

Reggel nem volt gond az indulással, apa felvitt, a buszt elértem és időben ott voltam, minden a legnagyobb rendben volt. Egy órán se feleltünk, megkaptuk még szabad napnak, de tudom, hogy holnap már töriből feleltetni fog a helyettes asszony, vagyis a töri tanárunk. Tudom, érzem.

Hét órám lett volna, de maradtam nyolcadikba mert egy dolgozatot vagyis novella elemzést még be kellett pótolni. Nem tudtam, hogy mit írtak a többiek, de a tanár nő állította hogy én itthon megtanultam az elemzést és hogy könnyen ötöst írhatnék így belőle. Nem, ez egyáltalán nem igaz, mert úgy mentem nyolcadik órába, hogy még a szempontok se jutottak eszembe hirtelen. Másik novellát kaptam. Eszméletlenül nehéz volt, Barabbás, ez volt a címe. Nem baj, legközelebb ha halálomon is vagyok akkor is bemegyek, mert nem fogok sokkal nehezebb dolgozatot írni így utólag. Más fél oldalt írtam 45 perc alatt, az egyenlő a nullával ennél a tanárnál.. Viszont kijavította a témazárót és azt mondta, hogy 16 egyes lett. Na itt enyhén szólva befostam, hogy nekem is egyes lett.. Aztán amikor beadtam a dolgozatot mondta, hogy hármas lett. Enyhén szólva leesett állal néztem rá, el se akarta hinni!! Remélem jól mondta meg az eredményt nem más dolgozatát figyelte..

Haza jöttem a 16:30-as busszal. Ó istenem, gyerekek, ha láttatok már helyes pasit. Te jó ég. Kis pödört bajusz, közép hosszú haj, viszont a szemeit nem láttam. Édes volt. Pércsen szállt le a központba.

Sétáltam haza, majd úgy fáztam már, hogy elkezdtem futni mint az őrült. Nem melegített fel egyáltalán.
Itthon meg itt volt a gépes bácsi, elvitte a laptopomat. Azt mondja, hogy nem is találja a hibát, mondom lefotóztam, hogy mit írt ki, mondta hogy mutassam meg, az alapján elvitte. Tesómtól elkuncsorogtam egy bejegyzés erejéig a gépet, már adom is vissza úgy is törit kell tanulnom.

125's

Október huszonharmadikán, fél négykor, kávémat kortyolgatva a bögrémből, kényelembe helyezve magam, mondhatom, hogy megérte mindaz a feszültség, fáradozás, éjszakai fent lét, plusz tánc próba, osztályvideó összevágása, énekek megtanulása az a sok idegesség, veszekedés a szalagavató miatt. Teljesen megérte.

Reggel megittam a szokásos kávémat, megfürödtem majd még egy kávé miközben írtam egy gyors bejegyzést. Ekkor már félig fel voltam öltözve. Majd teljesen és elmentem a kozmetikába.
Szolid sminket kaptam, ahogy szerettem volna, igazán tetszett. Olyan ünnepi volt, ahogy akkor már a hangulatom is.

Haza jöttem a kozmetikából, itthon összeszedtem a cuccaimat és megjelent keresztapu, mi szerint ő fog bevinni. Na ennek örültem a világon a legjobban. Vele mindig jókat tudok beszélgetni, most sem volt gond.
Komoly dologról volt szó, az egyetemről. A tovább tanulásról. És elgondolkodtató, hogy most ekkor került szóba. Ugye szalagavató után érettségi után még egy év, majd valamit kezdeni kellene magammal. És hogy mi lenne a helyes.. Rengetegszer eszembe jut, de néha nem tudok rá választ adni. Pedig szeretem a konkrétumokat.

Nem voltam késésbe, de simán elintéztem, hogy abba legyek, T.-vel "elszaladtunk" még egy kávéért. Igen, szaladtunk.. Olyan nyugodtan sétáltunk, hogy mintha ráérnénk mindenre..
Majd a színházba jött a kapkodás, felöltözni, meg egyebek. Hisz még egyszer mindent elpróbáltunk, ezért kellett fél egyre menni. A próba rosszul, az előadás viszont eszmáletlenül jól sikerült. A keringő hibátlan volt, a másik táncot meg kifejezetten élveztem. Az osztályének is jobb volt, a közös dal.. ah. Egész végig azon voltam, hogy úgy helyezkedjek mindig minden próba alatt, hogy T. közelébe. Ez nem sikerült, nagyon nem..
A közös éneknél meg eszembe jutott minden, hogy mennyire szerencsétlen vagyok hogy nem vagyok az esete, hogy nem érdeklem és ez egyre jobban fáj, még így másnap este is. Állítólag még fájni is fog.

A közös ének után megkerestem anyát, egy fehér rózsát adtam át neki. Egyem a szívét úgy könnyezett, úgy sírt. Nem szeretem mikor valaki sír, így most is elpoénkodtam az egészet, hogy majd akkor kell sírni, mikor nem sikerül az érettségi. Na ezen már nevetett. Utána is csak megkönnyezte a dolgot. A. szülei már lent ültek, anyáék mögött így az anyukája pont elkapott mikor mentem volna vissza a tanárokkal a közös pezsgőzésre. Kaptam tőle egy nyakláncot.
"Szeretettel, 2015."
Ennél édesebb dolgot még nem igazán kaptam így barátnőmék szüleitől.

A pezsgőzéskor ugye gratulált mindenki mindenkinek. Elsőként és hát majdnem egyetlenként beszélgettem a kilencedikes gyakszis tanárommal, B. nénivel. Ő akkor ment el szűlni és most mondta, hogy szeptembertől biztos, hogy vissza jön. Ez volt a legszebb mondata, nekem ezzel okozott a legnagyobb örömöt. Nagyon aranyos volt, aztán a többiekkel kialakítottunk egy kis kört, 3-4-en, mire oda jött az igazgató nő és az igazgató helyettes, akik szintén gratuláltak. Majd oda mentem barátnőmhöz, M.-hez hogy gratuláljak és beszélgessünk. Ezt megszakította egy 13.-os srác, G. Hát nem rossz pasi, névnapján felköszöntöttem mint mindenki bennem még is nyomott hagyott. Mikor oda jött gratulálni, meg állt bennem az ütő. Ő oda jött, bezzeg T. nem.

G. egész nap velünk volt, ő fotózott minden percbe.. Meg kamerázott is. Nem fogadtunk fotóst, hanem ez a 13.-osok dolga volt. Ő jelentkezett és jött is. Azért édes dolog volt tőle, hogy oda jött.

Majd anyáékat megkerestem és velük csináltunk pár képet majd indultunk is haza. Itthon megnézegettem minden ajándékot.

A csokit nagybátyámtól kaptam, a parfümöt pedig a szomszéd család-baráttól. Egész jó illata van, holnap ezzel fújom be magam.

Mint mindenki én is kaptam szebbnél szebb csokrokat, ezek voltak a kedvenceim, bár foggalmam nincs, hogy kitől kaptam őket. Már a szobámba vártak.

Végül, de nem utolsó sorba, jönnek a személyes kedvenceim.

A poharat nagynénémtől, benne voltak még a fekete-fehér film és a párizsos tükör is. Azért ő enyhén jobban ismer, mint a többiek, hisz ezek mellett rengeteg pénzt is kaptam. Az alsó képen: A borsch-ok, egy emlékkönyv és ilyen színes-mintás papírok. Tetszik mind, egyik sem volt felesleges vétel. 

Viszont kaptam egy ajándékot, ami többet jelent minden pénznél, minden tárgynál. Anno tanultam szalma fonást és ezt kereszt apunak az apukája tanította meg nekem. Már elhunyt, viszont a felesége él. Őt is meghívtam, de ő csak az ebédre jött el, de eljött és ennek örültem! Tőle kaptam egy fényképet és egy kis levelet. Ez örök ajándék, szebbet nem is kaphattam volna. Tudom, hogy tudja, hogy nekem sokat jelentett a férje. Mert kiváló ember volt, tőle jobb példakép, mesterember nincs. Hiányzik.

Miatta, neki köszönhetően tartok itt, ahol. Miatta tanulok itt.. Örökké hálás leszek neki. Mindenért!

124's

Pénteken nem mentem a koncertre, de nem is bánom, sokkal jobban szórakoztam itthon.
Aludtam.
Viszont a szombati nap nagyon felhúzta az agyamat.. Reggel mikor megláttam, hogy esik az eső, majd elfogott a sírógörcs. Olyan letargiába estem, hogy beültem a Tv elé és onnan ki se jöttem.

Olyan halálnyugalommal nyomogatom a billentyűzetemet, olyan nyugodtan iszogatom a kávémat, így indulás előtt egy órával, hogy nem hiszem el..

Eddig már megfürödtem meg megmostam a hajam, semmi mást nem fogok vele csinálni. Húsz perc és megyünk a kozmetikába, utána meg már annyi idő lesz, hogy amit tegnap összekészítettem cuccot, azt berakjam a kocsiba, ami majd be visz.
Úgy volt, hogy unokatesóm L. visz be, de hát tegnap bulizni volt, ami biztos, hogy jól sikerült. Remélem a bátyja még 24 évesen szakít rám annyi időt, hogy be visz. Vele annyira nincs jó kapcsolatom, de amúgy egyre jobban javul. Viszont L.- el eszméletlenül jól el tudok lenni.
Teljesen más a két bolygó vagyis tesó.

Szóval igen, ma szalagtűző.
Furcsa, mert nem izgulok.
Nem tudom a dalokat, nem tudom a táncot, de majd valamit csak összehozok..
A szobámat még rendbe kellene rakni. Meg ilyesmi, de lusta dög vagyok. Nincs kedvem a mai naphoz. Remélem a kozmetikába valami gyenge sminket csinálnak.. Met ha nem, istenemre mondom hogy lemosom és úgy fogok kiállni oda.

123 's

Igen, igen. 1,2,3. Ez egy különleges bejegyzés lenne normális esetben, de nem lesz az, mert eszméletlenül unatkozok. Ma lesz a főpróba én meg már izgalmamba vagy nem tudom mibe felébredtem már fél négykor!

Nem baj, mert normálisan felöltöztem, elkészültem. Volt rá időm. Sőt, még erre a bejegyzésre is! Hát ki az aki fél négykor kell? Haha. Még sok mindenre lenne időm..

Tegnap hozta a nőci a keringős ruháinkat. Ilyen bordós, kis szép, csak kilátszik belőle a lábam. Rövid. Az normális?
Mindenesetre ez volt a legkisebb problémám, a többieknek volt sokkal nagyobb gondjuk is, így felpróbáltam lefotóztattam magam barátnőmmel majd levettem és mentem is órára. Gyakszira. Ott volt egy tizedikes srác, mellettem ült, kicsit lassan beszél, de amúgy jó fej volt. Csendesnek néz ki, de amúgy aranyos. De ő elment az utolsó óráról, nekem se volt kedvem dolgozni így felmentem a másik osztályhoz, barátnőmmel beszélgetni.

Majd megint tánc.

Borzalom, nem megy egyszerre, de amúgy minden rendben. Csak nem néz ki így jól..

Mert oké, hogy mindenkinek jó ruhája lesz, Hippis, hisz úgy minden oké lenne, de így? A ruha nem minden. Elfogjuk baszni. Ma is, vasárnap is.

Az Énekről nem is beszélve!

Ma direkt szoknyát vettem fel, a harisnya miatt, hogy már legalább azzal ne kelljen kínlódni. Meglátjuk, hogy mennyit ér.

Tegnap, tánc után, mentünk volna ötre egy kiállításra a kávézónkba és egy fél óra késéssel oda értünk.. Igen ám, de ott volt az igazgatóság meg persze még pár tanár, mivel a mi sulinkból egy tanárnak volt a kiállítása és így le se tudtunk ülni!

Így megnéztük gyorsan a képet majd mentünk is ki, a csaj pedig utánunk hozta a kávénkat.

Amúgy a kiállítás valami ramaty volt, nem értettem a lényegét, az egésznek a kocncepcióját, de biztos hogy van, aki érti. Ma megint megyünk kávézni, szerintem majd újra megnézem. De a rajz is. Fhu. Ha én úgy rajzolnék, fel se vettek volna a suliba!
Ebben biztos vagyok.


Ugye pénteken nem, mert megyünk koncertre, ahova még el se engedtek, de oda mindenféleképpen megyek. Tehát pénteken ezért, így a szombatot biztos, hogy vagy turizással vagy pedig fotózással fogom eltölteni.

Ebben is biztos vagyok.

Vagy olyan fáradt leszek, hogy nem megyek elturizni, csak fotózni, vagy pedig úgy fel leszek töltődve, hogy mindkettőre szakítok időt.

Mert fotózni biztos, hogy megyek, egyszerűen muszáj lesz kikapcsolódni vasárnap előtt. Már tegnap este is menni akartam volna, hogy mára kicsit lazább legyek vagy micsoda, de hát nem jött össze, mert már fél10-kor kidőltem.

A jövő héten találkozunk K-val. Olyan rég nem láttam már meg úgy hiányzik, hogy nem igaz. A barátaim közül, akik nem a sulinkba járnak, őt hívnám el egyedül. De hát nincs annyi jegy, hét darabot kapott mindenki, nem tudtam szerezni a család többi tagjának így csak a nők jönnek, a férfiak pedig itt maradnak, elbeszélgetnek. A gyerekek meg.. öö azok gyerekek. Nincs is olyan kisebb gyerkőc a családba, akiket nem lehetne a mamájukhoz leadni.

122's

Szóval Hétfőn elmentünk barátnőmmel kávézni, suli vagyis az ünnepség után. Laza volt a hangulat és szerencsémre a gyönyörű szemű srác volt bent.

A zöld szemei világítottak, még mindiiig. Fhu. Olvadok, ha belenézek a szemébe.

Szóval annyi volt, ami úgy felpörgetett, hogy elkezdett incselkedni, mi szerint a Toffifee-s kapucsinó jobb mint valami Braunis. És ráakart beszélni, hogy igyak olyat. Közbe a csaj, mondta hogy de van Toffifee-s is, ő meg csak hajtotta azt a másik félét.

Meg is szagoltatta velem, de maradtam a szokásosnál. Barátnőm közbe tök jókat nevetett rajtam, rajtunk, utána pedig oda jött a srác az asztalhoz. Kihozta a kávét és megnézte, hogy min nevettünk ennyire. Barátnőm rögtönzött, mivel épp azon nevettünk, hogy a srác miket csinált, nem pedig azon, amit épp néztünk. Valami kisbaba videót mutatott neki, ami annyira nem is volt vicces.

Tuti hülyének nézett utána.

A Hat órási busszal haza jöttem, megtanultam keddre és hát igen.. a Kedd. Eszméletlenül berágott ránk az igazgató helyettes, aki a töri tanárunk is. De még csütörtökön. És nekünk kedden mindig dupla óránk van vele. Az első kettő. Szerencsére a kis tanár tanította meg az anyagot, nem is nagyon beszéltünk vele.

Az  igazgatóhelyettes nem szereti, ha valaki késik, engem ezért nem is szeret.. Mert Hétfőn késtem és még ellenőrzőm se volt.. Így haragudott rám, éreztem, de keddre már vittem. Oda mentem hozzá, hogy mivel nem volt ellenőrzőm a tegnapi késésért, így most azt beadtam neki. Még alig tudta visszafolytani a mosolyát, szerintem tuti mosolygott magába.

De ezt jó jelnek vettem..

Tegnap se próbáltunk a másik osztállyal, gondolom ma fogunk vagy nem, nem tudom..

Ú, és ma lesz a nagy nap! Hozza a nőci a ruháinkat, a keringőset. Ó, és még ma lesz első két órában a tánc is, befejezzük a Hairt, Csütörtökön főpróba, ma már viszem a cipőket! Pénteken pihi, szombaton is vasárnap meg hát szalagtűző vagy micsoda. Heh.

Tegnap suli után elmentem barátnőmékkel harizsnyát venni, mire az egyik meglátott egy plakátot, hogy pénteken koncert és elakart menni. Mivel péntekre terveztük a szalagtűzői bulit, így megvettük a koncertre a jegyet, ott fogjuk megünnepelni, majd barátnőméknél alszunk.. Valami ilyesmi lesz a péntek!

121's

Tizenegy óra, de legalább most van időm részletesebben írni. Viszont a fáradtságom nem javult semmit.. Meg késő is van. Rövid, tömörség ez a két szó fogja a továbbiakat jellemezni.

Csütörtökön próbáltunk a másik osztállyal. Igen, elpróbáltuk a B-sekkel a Világcsavargót és eszméletlenül jól ment, csak még sem ez lett, így majd kezdhetjük elölről, a Köszönömmel.
Úgy mellékesen megjegyezném hogy leghátul ülök, az ablak felől és a másik osztály leghátra tömörült be, hiába mondtuk, hogy üljenek le, csak egy páran tették meg. Viszont a helyemen ültem, egyik barátnőm vágódott le mellém, a padtársam fel állt, meg állt mögöttem és a B-s fiúk vagyis T-ék is ott álltak. Tudjátok, hogy mennyire jól esett? Hogy mennyire? Áh.

Péntek, Szombat, Vasárnap eltelt, alig tudtam csinálni valamit mindig volt valami program, ami kötelező volt.

Hétfőn mondták, hogy osszuk ki a meghívókat. Az osztályfőnök a kezembe nyomta, hogy osszam ki mindenkinek azt a tanárt, akit elvállalt, hogy meghív. Rendben. Az igazgatóhelyettest nem vállalta senki, se a népművészet tanárt, így magamra vállaltam. Kénytelen voltam.. Rajz óra volt az utolsó, kerestem egy B-s fiút. Oda mentem T-ék társaságához hogy ki jön le velem meghívni az igazgató helyettest, mire mindenki tartózkodni kezdett. Ezzel jól elszórakoztunk egy darabig, míg az osztályfőnökük kijelölt egy srácot, mivel őt szereti, így vele mentem le meghívni az igazgatóhelyettest. Simán meghívtuk, ő beszélt én csak ott mosolyogtam.

Majd visszamentem rajzra, de csak ettem, nem is rajzoltam, alig volt rá idő. Rendben. Ez után volt az, megnyitották a suli hetét, valami ünnepség keretében.

Utána pedig mindenki mehetett haza. Vagy nem. Bartánőmmel elmentünk kávézni.

DOBPERGÉST.

FélTizenkettő. Holnap reggel ha korán kelek elmesélem, de nem merem megkockáztatni.

120's

Húsz perc és indul a buszom. Talán bele se kezdek a bejegyzésbe, mert nincs értelme, de már annyira hiányzik, hogy írjak.
Itt.
Időm nincs se lelki erőm, de amúgy még témám sincs nagyon mert eszméletlenül nincs már semmim. Cél?
Nincs, de a mai nap keresek.
Időt is szakítok rá.
Összeszedem a gondolataim meg minden..
Össze kellene kapnom magam, de erősen..
Csak ez a teher..
Eh..
Ó, tesómnak tegnap begipszelték a lábát! Sose volt még eltörve semmim, ő már ezt nem mondhatja el magáról, tök jó. Szerintem menő, bár nekem nem hiszem hogy olyan jól jönne vasárnap, a szalagtűző előtt.
Ah. 15 perc.
Még a végén elkések. Mint tegnap.

119's

Reggeli kávémat iszogatva próbálok valami bejegyzést összehozni. Nem, nem unatkozok, inkább fáradt vagyok, kedvtelen és nem szeretnék ilyen lenni a suliba, gondoltam most kiírom magamból.
Az első dolog az, ami miatt ideges vagyok, fáradt és a többi, az a jövő heti szalagtűző. Nem értem, hogy hogy akarunk összehozni egy táncot csütörtökre, hogy még nem is tudjuk, a másikba van egy csomó hiba.. Lesz egy külön produkció, amibe én is benne leszek, az nem lesz nagy szám.. Aztán ott vannak az osztály énekek.. A sajátunk még oké, azt már TEGNAP elkezdtük próbálni, de valami katasztrófa lesz a színpadon, ha így haladunk. Aztán van a közös dal, ami a b-sekkel van. NA. NEMHOGY A SZÖVEGET NEM TUDJUK, még a dalt se.. Mikor lesz közös próba? Majd csütörtökön a főpróbán jól lefogunk bőgni, hogy na, mi van nem tudtátok összehozni?
Inkább nem is ideges vagyok, csak túl akarok már lenni ezen az egészen, itthon akarok lenni és végre nyugodtan tanulni, mert ez így nem jó, hogy folyamatosan kell valahova rohangálni..
Tegnap előtt, szerdán ugye reggel és este is tánc próba volt, ezzel nem volt semmi baj. SŐT! De hogy ott maradunk 6-ig, haza érek nyolcra, de még ekkor se vagyok itthon mert a meghívót szét kell osztani és bízni abba, hogy a család tagok már otthon vannak, mert hát postaládába nem lehet rakni.. és még azután kezdjek el tanulni.. Tanultam is, magyart mert hát tegnap témazárót írtunk belőle, de hogy mindenből készülni.. Így tegnap megírtam a magyart, ami olyan nehéz volt mint a nem tudom mi, aztán töriből én feleltem, egyesre, kaptam egy kettest. Annyi örömöm volt a tegnapi napba, hogy az egyik régi műv töri dolgozatunkat tegnap kaptuk ki és az ötös lett. Munkácsy meg Szinyei Merse. Ennyi. De hát mikor volt még.. Október elején? Hah.

118's

Rengeteg minden felgyülemlett mára.
Hasogatja a fejem.
Szétrobbanna mint egy bomba a második világháborúba.

Szombaton délután ugye volt a fotós sráccal az a délután, de utána már nem is beszéltünk.. Vasárnap pedig azon kívül, hogy rosszul voltam, tanultam.. Viszont volt egy kis kikapcsolódás is. Megcsináltam a kedvenc kávézómba a pohár versenyre a saját poharamat. Aztán le is feküdtem aludni..
Hétfőn viszont olyan napom volt, hogy olyan szintén rosszul voltam, hogy nem úgy éreztem, hogy 24 órából áll egy nap, hanem vagy 72 órából. Borzalmas óráim voltak, főleg a mintázás azzal a rikácsoló, sipítozó, idegbeteg nővel. Fhu de utálom. Ráadásul 3 órám volt vele. Háromszor 45 borzalmas, kibírhatatlan perc. Utána pedig két rajz óránk volt, ahol kiállításra mentünk. A K. Központban, egy grafikus-festőkiállítása volt meg a feleségéé. És maga grafikus tartott tárlat vezetést nekünk. Eszméletlenül jó képei voltak, viszont beszélni nem nagyon tudott. De eszméletlenül jó képei vannak, de még is a felesége stílusa jobban tetszett. Ezt a tanár úrnak el is panaszoltam, ő pedig annyit mondott rá, hogy "Érthető." Majd jobban belemélyedtünk a beszélgetésbe és végre kitudtam rendesen borulni. Végre kitudtam azt a dühöt adni magamból, hogy a női festőművészekről, az alkotókról nem tanulnunk. És nekem ez kibaszott rosszul esik.. Most így menjek neki a pályaválasztásnak? Hol a példa? Most komolyan.. Úgy se lesz belőlem senki. Jó persze, nem olyan akarok lenni, akiről az órán tanulhatnak majd, hanem egy olyan, akinek a képei, az alkotásai azért mondanak valamit és hatással van az emberekre, az utókorra. Jó ez most hülyén hangzik, de álmodozó típus vagyok. Szeretnék ilyen módon alkotni.. Gáz.

Aztán a kiállítás után mentünk barátnőmmel, A.-val a kávézóba és leadtam a poharat. A határidő Huszadika, a sorsolás kérdéses, de jó lenne már ha lenne eredmény. De így is-úgy is menni fogok kávéra. Bármi legyen az eredmény.. Mivel eszméletlenül jó poharak lettek az előzők, most nem tudom, hogy milyen lesz..
Kíváncsian várom.
Ma pedig úgy keltem, hogy nem mentem iskolába. Rosszul voltam.. Vagyok. Viszont muszáj vagyok holnap menni, mert holnap tánc próba reggel és suli után is, a táncot nem tudjuk viszont már a jövő héten szalagtűző. Durva. Még sehogy se állunk a műsorral..

117's

Ma délelőtt segíteni kellett meg takarítani, délután tanultam majd 5-re mentem be a városba fotózni, egy sráccal, D-vel. Azt hallottam, hogy sok lány barátja van.. Pedig eszméletlenül helyes srác és jó fej és ah.. Na mindegy, a lényeg hogy jó fotós és jó fej volt! Voltunk fent a Fórum tetején, a Média Markt-ba, a főtéren.

116's

 Kedden se voltam suliba, tanultam egész nap. Szerdán gyakszi nap volt, befejeztem a sportpecsét gyűrűt és elkezdtem a második feladatot.. Suli után érte mentem a kosztümért. Aztán csütörtökön eszméletlenül nehéz napunk volt, mentem körmöshöz, újra bordó lettem. Ma pedig fárasztó nap volt plusz még rossz idő is. Ködös, párás.. Suli után pedig átmentem a természetgyógyászhoz majd anya értem jött és mentünk magassarkút venni. Ilyen lett. Kell a szalagtűzőre és a ballagásra, meg lesz tesómnak is a tánciskolája és a ballagása. Mind ebbe az évbe. Ki lesz használva.. Volt egy ugyanilyen cipő csak bordóba. Na az.. Fhu gyönyörű volt  csak hát nekem a ballagásra nem stimmel arra meg külön cipőt nem veszek így maradt a feketéje. Holnap megyek be a kinyomtatott, kidolgozott tételekért, meg bemegyek a kávézóba, veszek egy kávét elvitelre. Hm. Már alig várom azt a finom kávét!

115's

A tehenek nem ráncosodnak.. Füvet esznek. A fű nem lehet annyira rossz, mi is eszünk petrezselyem levelet meg brokkolit, az is zöld, majdnem fű. És a tehenek nem ráncosodnak! Tehén leszek.

Vasárnap egész nap apával raktuk rendbe a kapu elejét meg az udvart.
Hétfőn 10-kor találkoztam egyik ismerősömmel, L.-val a parkba, majd lementünk hozzájuk és megmutatta, hogy hogyan kell használni a Lightroom-ot. Adott három könyvet, azt el is fogom olvasni.
És ennyiben maradt az egyik posztom.
A szünetem jól telt. Viszonylag.
Befestettem a hajam, most már igazi rézvörös. Most már eszméletlenül tetszik, mindig ilyen lesz ^^
Aztán minden nap voltam bent kávézni A.-val. Minden áldott nap a Tofiffee-s Cappucinóból fogyasztottam, így érthető is, hogy elfogyott szombatra.
Igen, a szombaton egy eszméletlen nap volt! A világon a legizgalmasabb napom. Elmentem Egerbe, busszal, a legkorábbival, majd haza jöttem egy délutánival. Egész nap fotóztam és el is tévedtem na meg ebédeltem is.. Haza jöttem egy délutáni busszal, majd A.-val találkoztunk beültünk egy kávéra. Bezzeg vele beszélgetett a zöld szemű csoda. Irígylem. Én is akarok vele beszélni.. Nekem is kellenek olyan szemek! Hoztam poharat, most már jól kell rá rajzolnom. Ez lesz a harmadik. Az első nem tetszik, a második meg túl vastag filccel van rajzolva. Mi hamarabb beakarom adni és akkor, amikor a zöld szemű szépség van.. Csak akkor fogom leadni. Ezt már eldöntöttem.
Aztán szombaton, A. ment bulizni valami Hallooweni buliba, én pedig haza, képeket szerkeszteni. Aha, gondoltam én. De szombaton volt apa unokatesójánál a vacsora, ott is jó pofizni kellett, majd jöttünk haza, de mentünk is át egyből a szomszédba, mert ott kemence avató party volt!
Na azt a bulit már tényleg nem bírtam. Haza jöttem és neki estem a képeknek. Majd vasárnap délbe mamánál ebédeltünk, megünnepeltük a szülinapját. Akkor kezdődött a rosszul lét. Lisztérzékeny vagyok. Mama(apa anyukája) ezt nem tudja felfogni.. Apa nagyon dühös volt, amiért mama nem figyelt oda és más tésztát adott nekem. Olyat, aminek búza az alapanyaga. Már 4.-es korom óta nem ettem olyat.. Szóval vasárnap e miatt családi botrány volt. Ma pedig nem tudtam elmenni a suliba, mert vasárnap óta rosszul vagyok.
És igen, holnap sem megyek.
A jövő héten anyával megyünk vásárolni elvileg.. Azt már várom.
Aztán ma mentem volna az előhívott fotókért, de nem, mert hát alig tudok elszakadni az ágyamból. Meg azért elég gáz elmaradni az első nap. Ideg vagyok miatta..
Ma csak sorozatoztam, holnap ha jobban leszek tanulok is és a szekrényemből kiszedem az atlétákat meg a nyári ruhákat. Mi hamarabb akarok suliba menni, meg elakarom hozni a fotóimat már furdal a kíváncsiság.. Meg feltöltöttem néhány fotót, amin meglepődtem, hogy a műv töri tanárom be tetszikelte és még anyának is tetszettek! Ez fura. Ezek szerint tényleg jók lettek? Hm.
Ó, és hát persze.. a vasárnap.. Délelőtt még kimentünk a temetőbe anyával és mamával. Megemlékeztünk Róluk.
                                         :)

November 2.