Ünnepi pizzás meleg szenya ünnepi fahéjas-narancsos tea és a fél ünnepi adventi koszorúnk, A képet ide fel se akartam tenni, de most nem volt kedvem képeket keresgélni a neten, de kép nélkül meg nem ismerem meg a bejegyzést, hogy ott miről is írtam.
December 24. Csütörtök, 11 óra.
Már megreggeliztünk.
Fenyő fa még nincs és kb, idáig még csak annyit csináltunk, hogy megreggeliztünk. Időm mint a tenger mert apa elment anyával bevásárolni az ünnepekre, mert hogy nem lesznek boltok és ilyenkor mindig megrakják a fél kocsit mindenféle étellel és innivalóval.
Őrület!
Tegnap este neki fogtam az irodalom tételekhez. Mindjárt folytatom míg apáék nem jönnek haza. Eddig még nem tanultam csak kiemeltem sárgával a lényeget. Annyira nem vészes. Törit kellene tanulnom, mert az sokkal nehezebben megy, de karácsonykor nem kínzom magam a történelemmel. Irodalom, azt még szeretem is! Ady szerelmi lírája. Verseket olvasok és néha rápillantok a tételre is. Van egy "kötelező vers" a tételsorba. Ez a kedvencem. Akkor is megemlíteném, ha nem lenne benne a tételbe, mert annyira gyönyörű.
Őrizem a szemed.
Egy szerelmi vallomás, Bonca Berta, Csinszka iránt. De sajnos már az idilli nyugalom mélyén titokban ott vár mindannyiunk sorsa, a halál is.
Engem a Léda versek taszítanak, a Csinszka versek pedig vonzanak. Sokkal több érzelem van benne. Meg is látszik, hogy az volt az igazi szerelem számára.
Őrizem a szemed
Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.
Világok pusztulásán
Ősi vad, kit rettenet
Űz, érkeztem meg hozzád
S várok riadtan veled.
Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet
.
Nem tudom, miért, meddig
Maradok meg még neked,
De a kezedet fogom
S őrizem a szemedet.
Ady mellett még itt van Petőfi tájköltészete, Arany Jánostól a Toldi és a Toldi estéjének az összehasonlító elemzése, a Kosztolányitól az Édes Anna, Babitsnak az én és a külvilág szerepe, Vörösmaty világszemlélete, Móricztól a Barbárok, A biblia, a klasszikus modernség jelentkezése a 19.században és Ibsen Vadkacsája.
Igen, ezzel a 10 tétellel kell még megküzdenem irodalomból. Ne is említsem még a nyelvtant, a törit és a fakultációt. Enyhén szólva félek. Már most.
Mindegy, karácsonyi időszakba szakítok a történelemmel és kiélvezem az irodalmat, már azt amennyire lehet s majd utána kínzom magam a történelemmel és a nyelvtannal. Azok még ráérnek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése