12's

Bob király

Pénteken ugye apával elmentünk a kismotorért Szigetszentmiklósra.

Hajnali négykor indultunk és olyan 10 körülre értünk oda, a telefonom GPS funkciójának a segítségével. Angolra volt állítva a kütyü így majdnem olyan lett volna, mintha angolon vagyok. Na jó ez túlzás, de legalább most is angoloztam. Csak apának mentem az agyára, viszont könnyen oda találtunk.

Apa megnézte a motort, kifizette, megírták a papírokat, majd felrakták a kis utánfutóra és már jöttünk is haza. Fejből, emlékezetből jöttünk haza. 

Simán haza értünk 4 órára. A gond csak ott volt, hogy dög meleg volt és majd meghaltam abba a fullasztó napsütésbe. Le is égtem. 

Mikor a házunk előtt leparkolt apa, megjegyeztem, hogy ez mennyire fárasztó volt. Mire apa felnevetett és hozzá tette, hogy te vagy a fárasztó. Egész úton be nem állt a szád.

És elmondta, hogy azért vitt engem, mert legalább így nem aludt el hajnalba sem és a nagy melegbe se. Meg hogy a nyaralásnál is én ülök mellette, mert hogy anya mindig elalszik és legalább ébren tartom őt, meg hogy velem nem téved el.

Nem tudtam, hogy ezt sértésnek vegyem, vagy sem, mindenesetre semlegesen érintett a téma. Csak fura.

Aztán haza értünk én pedig egyből neki estem az ágyamnak. Reggelig aludtam is.
Szombaton reggel megbeszéltem barátnőmmel, hogy este bemegyünk mozizni.
Mikor leültem olvasni, anya szólt, hogy menjek segíteni. Hát az 5 perces segítségből egy 50 órás segítség lett, ugyanis lekvárt főztünk. Sárgabarackot és nekem kellett előkészíteni. Ketté végni kiszedni a magot meg a rosszat és bumm el is ment a délutánom. Még majdnem elkéstem a 6 órás moziból is. A minyonokat néztük meg. Isteni jó volt!
Aki teheti, nézze meg! Na jó, talán nem érted amit mondanak, és nem egy érett film, de annyira aranyosak, hogy amikor beültem popcornnal meg egy nagy üdítővel a moziba úgy éreztem újra gyerek lehetek egy film erejéig.
A film után még elmentünk kávézni és jól elbeszélgettünk az utolsó buszunkig. Régen láttam már A-t, így volt témánk rendesen. Haza jöttem, megfürödtem és lefeküdtem aludni.
A gond, csak ott kezdődött, hogy nem állítottam ébresztő órát, és az egész délelőttöt végig aludtam.
Vagyis fél kettőkor keltem fel. Utána segítettem anyának az ebédnél, fél háromkor ebédeltünk. Mi ilyenkor szoktunk vasárnap enni, mert anya mindig dolgozik és így sose tud főzni így vasárnap előkészíti az egy heti kajánkat.
Szerintem jó módszer. Csak vasárnap így sokat kell segíteni, de hát ez van. Ebéd után még pakoltunk meg takarítottunk is.
Meg utána a neten lógtam és most itt vagyok hulla fáradtan, és még van egy csomó dolgom.
Jaj, meg tesóm haza jött a táborból. Nem változott semmi csak ott van a szobájába és csendben gépezik. Apa pedig most szólt, hogy nyolckor jön a szekrényes bácsi és hogy tesóm szobájába fel kell állítani és hogy segítsek.

Július 19.